03. - You're eyes are looking into mine

Sziasztok! :)

 El sem hiszitek, mennyire örülök, hogy még csak két rész van fent, máris majdnem húszan vagyunk, és több, mint 1000 oldalmegtekintésnél járunk. A blog megkapta az első díját, amelyet a kijelölt menüpontban megtalálhattok.

 Tudom, hogy rövidke rész lett, de direkt terveztem így. Ne felejtsetek el nyomot hagyni magatok után, kérlek. hiszen fontos a visszajelzés!

A blog csoportja ITT

Love you all, D x

 Amikor reggel felébredek, tudom, hogy Louis nem ment el. Fejem a mellkasán pihen, karjával átölel, lábaink a takaróval együtt összegabalyodva pihennek. Fogalmam sincs, vajon a tegnap esti kedves hangulatában ébred, vagy a délutáni hisztisben. Nem akarok elmozdulni mellőle, ezért inkább úgy döntök, hogy hallgatom a szuszogását. Néha felnyög, vagy motyog valami érthetetlen zagyvaságot, ami engem mosolygásra késztet. Érzem a mellkasán fekve a lélegzetvételeit, és azt is, hogy megváltozik az egyenletes mozgás a fejem alatt. Tudom, hogy felébredt, ezért megemelem a felső testem, hogy fel tudjon kelni. Azt hiszem, így kell csinálni, de tévedek, mert Louis mosolyogva húz vissza a mellkasára.
 - Hová mész? - hangja hallatán bukfencezik a gyomrom. Rekedt a hangja, reszelős, mégis gyöngéd. Jó hangulatban van, és ez megnyugtat, mert tudom, szép nap elé nézünk.
 - Azt hittem...
 - Jó helyen vagy itt - morogja halkan. - Ma este buli a medencénél, addig pedig szabad program van. Mit gondolsz, eljössz velem egy kis mesterséges tóhoz?
 - Mike mondta? - kérdezem gyanútlanul, de abban a pillanatban meg is bánom. Karja eltűnik, többé már nem ölel. Felül, majd reggeli merevedését - ami engem kissé zavar - figyelembe sem véve áll fel, hogy távozzon.
 - Csak el akarlak vinni, oké? - morogja, mire bólintok. - Jó - bólint, és otthagy. Fogalmam sincs, mit kezdjek ezzel a helyzettel, ami kialakult. Miért akar ő engem elvinni egy tóhoz? Na nem mintha bajom lenne vele, csak nem értem ezt a hirtelen jött kedvességét, ami már nincs is itt.
 Ránézek a telefonomra, ami 11:38-at mutat. Sóhajtva kelek fel, majd egy gyors fogmosás és öltözés után átkopogok Louishoz.
 - Megyünk ebédelni?
 - Uhm, ja, persze - mondja, majd elviharzik mellettem, de az ajtónál megáll. - Szeretnék rögtön ebéd után indulni - tudom, hogy nem kérés, hanem tény. Kézen ragad, majd levezet az étterembe, ahol megpillantom Lottiet és Lout, akik éppen befejezik az ebédet.
 - Jó reggelt. A többiek fent vannak, játszanak, azt hiszem - mondja Lottie, majd csókot nyom a bátyja arcára. Louis viszonozza, majd egy üres asztal felé vezet. Egész idő alatt nem beszélünk, csupán néha egymásra mosolygunk a látszat fenntartása miatt.
 Egy óra múlva már a tónál vagyunk, de semmi érdemleges nem történik közöttünk. Mindketten tudjuk, hogy követtek minket és figyelnek páran, de csak tisztes távolból. Louis néhányszor megcsókol, megpaskolja a fenekem, én pedig nem tudom, mit kezdjek a kezeimmel, ezért benyúlok a pólója alá, hogy megtapogathassam kockás hasát. Jó ötletnek tűnt, de amikor kihúzza a kezeimet, megrémülök, hogy valami rosszat tettem. Kedvesen mosolyog rám, majd a fülemhez hajol.
 - Amikor valaki a hasamat simogatja, az után mindig az jön, hogy leszopnak - tisztán hallható, amint elakad a lélegzetem. Ilyen nyíltan még sosem hallottam ezt a szót, és megrémít, hogy az ő szájából milyen dögösen hangzik. Dögösen? Hogy mondhatok ilyet? Vállára hajtom a fejem, hogy elrejthessem az arcom, ami most pipacsként piroslik.
 - Én.. nem.. - nyögdécselek. Fogalmam sincs, mit mondhatnék. Ajkaival megtalálja a nyakam, ott is egy olyan pontot, amitől az alhasam izmai összehúzódnak. Erre nem voltam felkészülve, így egész testemben megrándulok. - Louis... - szólítom a nevén, és hirtelen meg szeretném kérdezni, hogy mi ez, amit érzek. Mindenem bizsereg, főleg akkor, amikor keze a combomra siklik. Meg akarom kérni, hogy álljon le, mert sokan látnak most minket, de a szavak nem jönnek a számra. Aztán hirtelen megváltozik minden, Louis elenged, és csak ekkor tudatosul bennem, hogy éppen a combját marom, nem sokkal a kezdetleges, alig látható merevedése alatt. Azonnal elrántom a kezem, arcom még jobban pírba borul, mélységesen elszégyellem magam, hogy nyilvánosan okoztam majdnem-merevedést neki. - Én sa...
 - Nincs mit sajnálnod, édes, ez természetes dolog. Merevedésem lett tőled. Ne tégy úgy, mintha még nem láttál volna ilyet - rázza a fejét, én pedig felnevetek, hogy elűzzem a gondolatot, ami hangosan kiabál a fejemben, hogy ez nem történhetne meg. Nyakába fúrom az arcom, szinte ösztönösen, majd egy csókot nyomok rá. - Jobb lesz, ha abbahagyod - csattan a hangja, én pedig összerezzenek. - Egyrészt, nem akarok itt elmenni mindenki előtt, másrészt pedig indulnunk kell vissza a bulira.

 A medence szélén ülünk, kis kört alkotva. Éppen most kezdtük el az Én még soha nevű játékot. A szabályok egyszerűek. Valaki mond egy állítást, és ha nem igaz rá, innia kell. Az elején még vicces, nevetek én is, de amikor Harry kicsit részegen megszólal, megfagy bennem a vér.
 - Én még soha nem szexeltem - mindenki felnevet, majd körbejár az üveg. Harry mellettem ül, tehát én vagyok az utolsó, aki iszik. Kötelességemnek érzem betartani a szabályokat, pedig ha hazudnék, senki sem tudna róla, mégis, a lelkiismeretem nem hagyja, hogy csaljak. Amikor Niall átadja az üveget, én továbbadom Harrynek. Érzem, hogy ebben a pillanatban minden tekintet rám szegeződik, a levegő megfagy.
 - Te még nem...? - kérdezi halkan Harry. Megrázom a fejem. - Huszonkét éves vagy, Sky.
 - Korhoz van kötve? - kérdezem. Hangom élesebb, mint vártam, talán az alkohol miatt, ami a véremben van.
 - De úgy érted, hogy még teljesen szűz vagy? - teszi fel Liam az újabb kérdést, én pedig már majdnem rátromfolnék, hogy hogy a fenébe lehet teljesen meg nem teljesen szűznek lenni, amikor leesik, hogy mire gondolt.
 - Egyetlen egyszer történt volna valami, de nem jutottunk sokáig - vonok vállat egyszerűen, de az emlék úgy kúszik a szemem elé, mintha csak tegnap történt volna. Mindenki megdöbbenve néz rám, még Lottie is, aki ezek szerint már nem szűz. Vajon a bátyja tudott erről?
 - Meddig az a nem sokáig? - hallom meg Louis hangját, aki egészen idáig csendben figyelte az eseményeket. - Megujjazott, kinyalt és leszoptad? - Lottiera pillantok, aki meg sem rezdül bátyja szóhasználatára. Ilyen nyíltan beszélgetnek mindenről, ami a szexszel kapcsolatos?
 - Igen.
 - Le is szoptad? - ámul el Louis, én pedig megdöbbenek, hogy mennyire letaglózott lett, mintha nem nézné ki belőlem.
 - Nem.
 - Szóval csak kinyalt és megujjazott.
 - Nem - válaszolok a fel nem tett kérdésre.
 - Akkor csak megujjazott?
 - Mondhatni - motyogom. Végül semmi sem történt a sráccal, alig ért hozzám, szerencsére.
 - Volt már orgazmusod? - kérdezi.
 - Nem gondolod, hogy ez nem az a játék? - kérdezek vissza, mire elmarja Harry kezéből az üveget.
 - Én nekem még soha nem volt orgazmusom - aljasan játszik, gondolom magamban. Elindítja az üveget, ami két ember után hozzámér, de azonnal továbbadom Harrynek. Senki sem nevet ki, ami azért kicsit jól esik, és pár pillanat múlva a játék ugyanúgy halad tovább, mint a szüzességemre vonatkozó kérdések előtt.
 Kicsit részegen battyogunk fel a szobánkig, ahol mindketten ledőlünk Louis ágyára. Valami oknál fogva úgy érzem, muszáj vagyok levenni Louis pólóját. Részeg vagyok, nagyon. Soha nem voltam még ennyire részeg.
 - De rohadtul szédülök - morogja, majd felül, én pedig a következő pillanatban lovagló ülésben ráülök, ami meglepi. Nem számított az érkezésemre, de kezei már a csípőmön vannak. Megcsókolja az államat, majd a járomcsontomat, a halántékomat, az orromat, aztán a fülemet, míg végül eléri a nyakamat. Az ütőeremnél jár a szája, végignyal rajta, aztán megérzem a fogát. Megremegek, hiszen a keze becsúszik a pólóm alá, hogy végigsimíthasson a bőrömön. Ekkor jut eszembe, hogy én is ezt szerettem volna alig fél perccel ezelőtt, de nem tudom kihúzni hajából az ujjaimat. Lenyúlok a hátán, felgyűröm a pólóját, majd átbújtatom a fején és félredobom. Olyan természetesen jön, hogy mit kell csinálnom, és ez megdöbbent. Ujjaival fentebb tolja a melltartómat, hüvelykujjai a mellbimbóimra simulnak, amik megkeményednek az érintésre. Egy nyögést hallok, és csak ekkor jövök rá, hogy hangosan zihálok. Csípőm lassú mozgásba kezd Louis ölén, mire ő is felnyög, majd nyelveink összesimulnak, ajkaink nedvessé válnak. Forr a testem, úgy érzem, tűzben égek, Louis pedig lerántja a blúzt rólam. Ismét nyögök, amikor fogai a nyakamnál a bőrbe harapnak. Egyre gyorsabban mozgok rajta, érzem a két farmeron keresztül is a merevedését, amit produkált, és egy kicsit megijedek, mert nem tudom, mi fog következni ezután. Alhasamban ismeretlen, mégis jó érzés jelentkezik, amikor Louis keze lesiklik legféltettebb pontomhoz. Ujjai két anyagon keresztül is égetnek, de amikor a nadrágomba nyúl, ajkába harapok. Végigsimít rajtam, csupán fehérneműn keresztül, én pedig elvesztem az eszem. Nem tudom, mi történik, de ajkai elhagyják az enyémet, helyére igazítja a melltartómat, kezét pedig kihúzza a nadrágomból. Értetlenül nézek rá. Zavart vagyok. Mi történt?
 - Nem helyes, amit tenni készülünk.
 - Miért? - kérdezem. - Talán én nem... - elakad a szavam.
 - Részegek vagyunk, Sky. Te pedig szűz. Sosem használnám ki a helyzetet - rázza a fejét, nyelve és ajka nehezen formálja a szavakat. Arra gondolok, hogy alig egy perce még kapcsolatban álltam velük. Most először mondja ki a nevem, ami megmelengeti a szívemet. Sokkal jobban hangzik a szájából, mint eddig bárkijéből. Nagyot sóhajtok, majd kimászom az öléből. Felveszi a földről a pólóját, majd átnyújtja nekem, én pedig szemérmetlenül kapcsolom ki a melltartómat, amit a földre dobok, és áthúzom a fejemen a pólót. Érzem rajta a parfümjét és még valamit, ami hozzátartozik az illatához, az egyveleg megnyugtat. Úgy döntök, hogy nem maradok vele éjszakára. Amikor odapillantok, éppen leveszi a farmert magáról, amit annyira szeretek rajta. Alsója elől-hátul kidudorodik, más-más okból kifolyólag, én pedig nagyot nyelek. Érzem, hogy fáradt vagyok, és Lou ágya nagyon hívogató, de bármennyire is vágyom rá, nem fekszem mellé. Szédelegve csattogok át a szobámba, és nem is emlékszem, hogy kerültem az ágyba. Útközben Louis szavai járnak a fejemben. Sosem használnám ki a helyzetet. Kék szemekről és a szebbnél szebb ígéreteikről álmodom.